KEDVES LÉLEKUTAZÓK!
KÖSZÖNET NEKTEK A BIZALOMÉRT, AMELLYEL MEGTISZTELTEK MINKET.
MÉLY HÁLA A SZOLGÁLATÉRT, MELYET SEGÍTŐINK RÁNK BÍZTAK!
Köszönjük a szívmelengető megosztást és visszajelzést, melyet Barnicskó Vali Emesétől kaptunk. Fogadjátok Ti is szeretettel: arról, mit adhatnak a lélekutazások és a szertartások és mi egymásnak.
"A Lélekutazás körében varázslatos, belső világ tárul fel: álomszerű, pihentető, mégis erőt adó élmény.
A csoport többi résztvevőjével összekapcsolódva régről sejtett, elfelejtett testvéri közösségbe kerülök.
A csoport többi résztvevőjével összekapcsolódva régről sejtett, elfelejtett testvéri közösségbe kerülök.
A hétköznapi világgal párhuzamos valóság ez.
Ismeretlen
és ismerős, egymással egyenrangú énrészek felfedezésének helye:
felszabadítóak, s önmagam legteljesebb megéléséhez vezetnek e
folyamatok.
Mély, tiszta forrásukhoz időről időre visszatérek, hogy tápláljanak színes, gazdag képeikkel, s a magamban felismert teremtő hitben alámerülve sorsformáló döntéseimben ösztönözzenek.
Hálás vagyok, hogy kérdéseim, kétségeim, kéréseim esetén bízhatom a tudattalan tanácsaiban, sugallatainak természetes, derűs, bölcs és szeretet teli segítségében.
Életem művészi, alkotó kiteljesedéséhez a legmeghatározóbb útmutatást itt találtam - s térek vissza hozzá rendszeresen, mind a mai napig.
Dobolókörök,
szertartások, elvonulások keretében tanulom újra azokat az ősi
hagyományokat, amelyektől a valós életben családom, elődeim elszakadtak.
A világ különböző pontjain élő archaikus mese- és énekvilág, a természettel való összhang, a minden létezővel közös testvériség - s mindezek tudásának gyógyító ereje az, amit e körben kaptam, tanultam, és mostanra szavaimmal, hangommal továbbadok.
A világ különböző pontjain élő archaikus mese- és énekvilág, a természettel való összhang, a minden létezővel közös testvériség - s mindezek tudásának gyógyító ereje az, amit e körben kaptam, tanultam, és mostanra szavaimmal, hangommal továbbadok.
(Most, e sorok írása közben döbbenek csak rá, hogy személyes múltam milyen csodálatosan fonódott össze ezen "új tudás"-sal: tanári, pszichológusi, írói képzettségem mennyire nem járt tettvággyal, nem jelentett hivatást számomra - s ím, e világ közvetítésének eszközeiként rá kell döbbennem, hogy nemcsak szívesen használnám, hanem állás, munka nélkül, életem minden cselekedetében képviselem, még ha e szakrális, kreatív energiák a modern, városi környezetben élve nehezen is értelmezhetők.
Az
éneklés, a rajz kedves, gyermeki hobbi, az emberfeletti erőkkel,
segítőkkel való kapcsolat hóbort, amely hosszú távon akár a vallási
fanatizmus látszatát keltheti. Pedig a materiális, objektív hitrendszer
kiterjesztése, kulturális és szakrális hagyatékának ápolása, s annak
odaadó szolgálata legalább annyi elismerést érdemel, mint bármely
egyházi vallás - szertartásaival, tisztségeivel, de mindenek felett
közösségteremtő erejével.)
Számomra a hit olyan
belső tűz, zsigeri bizonyosság, amely átalakít minden külső és belső
akadályt, nehézséget, problémát, s segít fókuszálni az igazán fontos
teendőkre, melyek a kétségtelenül beteljesülő cél elérésének
kisebb-nagyobb feladataivá szelídülnek.
Időközben
önkéntelenül meg is kezdtem osztani az általam megismert tudást; a
beavató-gyógyító eljárások elsajátítása pedig további terápiás
tanulmányokra buzdít.
A Lélekutazások vezetőinek szakrális női, nővéri, anyai mintája máshonnan nem tapasztalt, balzsamos, otthon-érzetű gyógyírt jelentenek személyes életemben: Orsolyának és Sárának személyes példájukért, létezésükért, tevékenységükért örökre hálás maradok.
A
kultúraidegen hatások, elvárások megbetegítő életvitelét, a helyi
múlttól levált, elárvult lélek problémáit hiszem, hogy nemcsak nekem, de
korosztályom számos tagjának e Lélekutazások tudják a leghatékonyabban
segíteni.
(Ha a pszichológia nyelvén fogalmazok, a különböző életterületekhez kötődő kompetenciák fejlesztésén túl, a felgyorsult világ elvárásaiból fakadó szerepkonfliktusok, és a személyiség összetett rendszerével való tudatos, élő kapcsolat az, amit e rendszer nyújt.
Olyan különleges mentálhigiénét, melynek
szükségességét lassan az anyagias és tudományos értékszemléletű
társadalmi nézetek is mind jobban elismerik, s ápolását, annak
jelentőségét a fizikai, testi, biológiai egészséggel egyenlőnek
tekintik.)
Még csak két éve, hogy egy egyetemi workshop keretében - melyre a “véletlen” folytán csöppentem be - részt vettem első tudatos Lélekutazásomon.
Az akkor megkezdődött, új élet más emberré tett: nyitottá, bizalomtelivé, elfogatóvá, bátorrá, boldoggá.
Legyen áldott minden nővérem és fivérem, akik segítő jelenlétével az élet csodáiban közösen osztozhatom a múltban és a jövőben."