KÖSZÖNET

KEDVES LÉLEKUTAZÓK! 
KÖSZÖNET NEKTEK A BIZALOMÉRT, AMELLYEL MEGTISZTELTEK MINKET.
MÉLY HÁLA A SZOLGÁLATÉRT, MELYET SEGÍTŐINK RÁNK BÍZTAK!

Köszönjük a szívmelengető megosztást és visszajelzést, melyet Barnicskó Vali Emesétől kaptunk. Fogadjátok Ti is szeretettel: arról, mit adhatnak a lélekutazások és a szertartások és mi egymásnak.

"A Lélekutazás körében varázslatos, belső világ tárul fel: álomszerű, pihentető, mégis erőt adó élmény.
A csoport többi résztvevőjével összekapcsolódva régről sejtett, elfelejtett testvéri közösségbe kerülök.
A hétköznapi világgal párhuzamos valóság ez.
Ismeretlen és ismerős, egymással egyenrangú énrészek felfedezésének helye: felszabadítóak, s önmagam legteljesebb megéléséhez vezetnek e folyamatok. 

Mély, tiszta forrásukhoz időről időre visszatérek, hogy tápláljanak színes, gazdag képeikkel, s a magamban felismert teremtő hitben alámerülve sorsformáló döntéseimben ösztönözzenek.
Hálás vagyok, hogy kérdéseim, kétségeim, kéréseim esetén bízhatom a tudattalan tanácsaiban, sugallatainak természetes, derűs, bölcs és szeretet teli segítségében. 

Életem művészi, alkotó kiteljesedéséhez a legmeghatározóbb útmutatást itt találtam - s térek vissza hozzá rendszeresen, mind a mai napig.
Dobolókörök, szertartások, elvonulások keretében tanulom újra azokat az ősi hagyományokat, amelyektől a valós életben családom, elődeim elszakadtak.
A világ különböző pontjain élő archaikus mese- és énekvilág, a természettel való összhang, a minden létezővel közös testvériség - s mindezek tudásának gyógyító ereje az, amit e körben kaptam, tanultam, és mostanra szavaimmal, hangommal továbbadok.

(Most, e sorok írása közben döbbenek csak rá, hogy személyes múltam milyen csodálatosan fonódott össze ezen "új tudás"-sal: tanári, pszichológusi, írói képzettségem mennyire nem járt tettvággyal, nem jelentett hivatást számomra - s ím, e világ közvetítésének eszközeiként rá kell döbbennem, hogy nemcsak szívesen használnám, hanem állás, munka nélkül, életem minden cselekedetében képviselem, még ha e szakrális, kreatív energiák a modern, városi környezetben élve nehezen is értelmezhetők.
Az éneklés, a rajz kedves, gyermeki hobbi, az emberfeletti erőkkel, segítőkkel való kapcsolat hóbort, amely hosszú távon akár a vallási fanatizmus látszatát keltheti. Pedig a materiális, objektív hitrendszer kiterjesztése, kulturális és szakrális hagyatékának ápolása, s annak odaadó szolgálata legalább annyi elismerést érdemel, mint bármely egyházi vallás - szertartásaival, tisztségeivel, de mindenek felett közösségteremtő erejével.)

Számomra a hit olyan belső tűz, zsigeri bizonyosság, amely átalakít minden külső és belső akadályt, nehézséget, problémát, s segít fókuszálni az igazán fontos teendőkre, melyek a kétségtelenül beteljesülő cél elérésének kisebb-nagyobb feladataivá szelídülnek. 
Időközben önkéntelenül meg is kezdtem osztani az általam megismert tudást; a beavató-gyógyító eljárások elsajátítása pedig további terápiás tanulmányokra buzdít.

A Lélekutazások vezetőinek szakrális női, nővéri, anyai mintája máshonnan nem tapasztalt, balzsamos, otthon-érzetű gyógyírt jelentenek személyes életemben: Orsolyának és Sárának személyes példájukért, létezésükért, tevékenységükért örökre hálás maradok.

A kultúraidegen hatások, elvárások megbetegítő életvitelét, a helyi múlttól levált, elárvult lélek problémáit hiszem, hogy nemcsak nekem, de korosztályom számos tagjának e Lélekutazások tudják a leghatékonyabban segíteni. 

(Ha a pszichológia nyelvén fogalmazok, a különböző életterületekhez kötődő kompetenciák fejlesztésén túl, a felgyorsult világ elvárásaiból fakadó szerepkonfliktusok, és a személyiség összetett rendszerével való tudatos, élő kapcsolat az, amit e rendszer nyújt.
Olyan különleges mentálhigiénét, melynek szükségességét lassan az anyagias és tudományos értékszemléletű társadalmi nézetek is mind jobban elismerik, s ápolását, annak jelentőségét a fizikai, testi, biológiai egészséggel egyenlőnek tekintik.)

Még csak két éve, hogy egy egyetemi workshop keretében - melyre a “véletlen” folytán csöppentem be - részt vettem első tudatos Lélekutazásomon.
Az akkor megkezdődött, új élet más emberré tett: nyitottá, bizalomtelivé, elfogatóvá, bátorrá, boldoggá.
Legyen áldott minden nővérem és fivérem, akik segítő jelenlétével az élet csodáiban közösen osztozhatom a múltban és a jövőben."

SZERtartás a SZERköveknél, DOBogókő December 20.

Kedves Lélekutazók!

Szeretettel várunk Benneteket a következő évszaktalálkozóra, 
melynek középpontjában a  
Téli Napfordulóra, a Fény születésére hangolódás áll.
A helyszín a Dobogókő, a Szerköveknél történő
 szertartás és a lélekutazások vörös fonalát az izzasztókunyhó szimbolikájának teljessége, a négy égtáj adja.
Sokat leszünk a természetben, ha az idő engedi.
A szertartást ezúttal négyesfogatban tartjuk, 
társunk lesz Schmidt László és Elekes Gábor. 


Időpont: December 20. vasárnap,10-14 óra, kb.15 órától ebéd lehetőség az Eötvös Lóránd Turistaházban.
Találkozás: 10 órakor a nagy parkolóban, telekocsi felajánlásokat várunk.
Eső esetén a helyszín Szentendre lesz, kőházban, a Duna parton.
Szükséges eszközök: csörgő, ha van erő és kedv: dob, papír és toll, időjárásnak megfelelő meleg és réteges ruházat, túracipő. Érdemes némi harapnivalót és termoszban meleg italt is hozni.
Plédet, polifoam-ot most nem kell hozni, nem fogunk hosszan a földre ülni vagy feküdni.

Visszajelzést kérünk a részvételi szándékodról telefonon vagy emailben. Jelentkezési határidő: december 17. csütörtök, 17 óra. (06 70 503 93 50 albisaga@gmail.com)

Ez alkalommal azokat várjuk, akik korábban már részt vettek dobolókörben.

Szeretettel:
Schmidt Sára és Elekes-Czaga Orsolya